
Árak, minőség
Miért drágult meg ennyire a minőségi magyar nyári gyümölcs? – A kulisszák mögött
Az elmúlt években Magyarországon egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy a friss, minőségi nyári gyümölcs – legyen szó barackról, cseresznyéről, szilváról vagy akár málnáról – a korábbi évekhez képest érezhetően drágább lett.
Miért drágult meg ennyire a minőségi Magyar nyári gyümölcs? – A kulisszák mögött
Sok vásárló teszi fel a kérdést: vajon mi áll a gyümölcsárak emelkedése mögött? Valóban indokolt ez a drágulás? Röviden: igen. És ennek összetett, egymással szorosan összefüggő okai vannak, amelyekről fontos beszélni.
Az extrém időjárás hatása a gyümölcstermesztésre
Az időjárási szélsőségek ma már nem ritka anomáliák, hanem szinte állandó tényezők, amelyekhez a mezőgazdaság – különösen a gyümölcstermesztés – csak nehezen vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni.
Csak nézzük meg a 2025-ös évet:
- Enyhe tél, amikor decemberben a hőmérséklet gyakran megközelítette a +10 °C-ot.
- Korai tavasz, márciusban és áprilisban szinte nyári melegek. A fák a szokásosnál 2-3 héttel korábban virágoztak.
- Hideg, fagyos május, amikor nappal alig volt több mint 10 °C, és éjszaka több alkalommal is jelentkezett fagy.
Ez a tavaszi fagy a magyar gyümölcstermesztés egyik legnagyobb ellensége, hiszen a korán kivirágzott fák virágai a hideg hatására elpusztulnak, így sok esetben a termés mennyisége drasztikusan lecsökken, sőt, egyes területeken teljes terméskiesés is előfordulhat.
A védekezés: költséges beruházások kis családi gazdaságoknál
A gazdák igyekeznek védekezni a fagy ellen, leggyakrabban szélgépek segítségével, amelyek a felsőbb, melegebb légrétegekből áramoltatnak levegőt a gyümölcsösök fölé. Ezek a gépek azonban 30-50 millió forintos beruházások, ami a legtöbb magyar kistermelő számára komoly anyagi megterhelés.
Ráadásul ezek a berendezések árammal vagy gázolajjal működnek, így a fenntartási és üzemeltetési költségük is jelentős, különösen a jelenlegi energiaárak mellett. Ehhez még hozzáadódik a munkaerőhiány problémája és az is, hogy egyre gyakoribbak a szándékos lopások, amikor éjjelente teherautókkal szedik le más gazdák gyümölcseit, szó szerint kidöntve a kapukat és kerítéseket. Ezek a károk nemcsak anyagi veszteséget jelentenek, hanem lelki teherként is sújtják a gazdálkodókat.
Mi történik a nyugati országokban? Miért olcsóbb a multi gyümölcs?
A multinacionális láncok gyakran tele vannak gyümölcsökkel, amelyek egész évben elérhetők, ráadásul rendszeresen akciózzák őket. Hogyan lehetséges ez? A válasz: ipari mezőgazdaság, importáru és génmódosítás.
A nagy, nyugati gazdaságokban gyakran használnak génmódosított növényeket, amelyek:
- Ellenállnak a fagynak és az extrém időjárásnak.
- Kevésbé érzékenyek a kártevőkre.
- Hosszabb eltarthatóságúak, és szinte hibátlan külsejűek.
A multinacionális beszállítók globális ellátási láncokat működtetnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ bármelyik pontjáról, akár kontinenseken át is szállítsák az árut. Ez viszonylag állandó kínálatot és alacsonyabb árakat biztosít – de az ilyen gyümölcsök sokszor íztelenebbek, a beltartalmi értékük pedig elmarad a hagyományosan termesztett, hazai gyümölcsökétől.
Miért becsüljük meg a magyar gyümölcsöt?
A magyar gyümölcs érték:
- Nem génmódosított.
- Hagyományos fajtákból származik.
- A gazdák saját kezűleg, a természet ritmusához alkalmazkodva termesztik.
- Minden egyes kiló gyümölcs mögött emberi munka, idő, küzdelem és kockázat áll.
Amikor magyar gyümölcsöt vásárolunk – még ha kicsit drágább is – egy életformát, egy értékrendet és a magyar mezőgazdaság fennmaradását támogatjuk.
Ez nem csak árkérdés. Ez döntés arról, hogy mit szeretnénk a jövőben a saját tányérunkon látni. A választás a mi kezünkben van.
Becsüljük meg, ha magyar gyümölcs kerül az asztalunkra!